Pár napja egy új könyv tervén gondolkodom. Induljunk ki abból, hogy sok informatikusnak van szüksége legalább alapfokú vállalati pénzügyi ismeretekre: hogyan épül fel egy eredménykimutatás, mi a különbség a nyereség és a szabadon felhasználható pénz között, mi az a pénzáramlás, mit mutat és mit nem mutat a vagyonmérleg, mit lehet kiolvasni a pénzügyi mutatókból, milyen pontossággal mutatják a cég állapotát, mennyire pontosak a pénzügyi kimutatások, mekkora szerepe van a becsléseknek, a sokszor szubjektív ítéleteknek, hogyan lehet legális keretek között manipulálni a számokat, stb. Ha valaki idővel vezető akar lenni, akkor pláne jól jön az ilyen tudás. Az sem árt, ha egy informatikai cég kereskedője el tudja magyarázni, miért érdemes pont az általa kínált megoldásba fektetni a pénzt, hogyan fog az megtérülni.
Az első rész tehát pénzügyi alapismereteket tartalmazzon. Indítás egy elképzelt beruházási példával: három ember összeül, hogy összerakja egy kereskedelmet támogató alkalmazás pénzügyi tervét. Hatás az eredményre, hatás a pénzáramlásra, megtérülési számítások. A példa legyen egyszerű. Utána jöjjön egy fejezet a pénzügyi intelligencia fontosságáról: mi az, mikor és miért van rá szükség. Aztán jöjjenek a pénzügyi alapismeretek: eredménykimutatás, vagyonmérleg, pénzáramlás, pénzügyi mutatószámok, összetettebb mutatószámrendszerek.
Mindezt egyszerűen, lehetőleg sok informatikai vagy informatikai vonatkozású példával. Ne azoknak szóljon, akik mérlegképes könyvelők akarnak lenni, vagy át akarnak nyergelni a brókervilágra. Tőzsdéről, árfolyamokról csak nagyon keveset, bankügyletekről, banki termékekről gyakorlatilag semmit. Itt legyen vége az első résznek, itt akár be is lehessen fejezni az olvasást.
A második részben tágítsuk ki és tegyük bonyolultabbá a képet. A fő üzenet: az informatika hat a pénzügyekre, a pénzügyek hatnak az informatikára - sokrétű, bonyolult kölcsönhatás van, ami ráadásul időről időre változik, hiszen változik a technológia, változik a gazdasági helyzet, változnak a körülmények, változnak a vállalatok. Szóljunk többet az informatikáról, koncentráljunk az üzlet és az informatika kapcsolatára.
A második rész első fejezetében térjünk vissza az indító példára: ennyire egyszerű lenne? Direkt és indirekt hatások, TCO és TVO. Operatív és stratégiai beruházások megkülönböztetése. Aztán következzék a történelmi perspektíva: egy fejezet az informatikai piac és a vállalati informatika fejlődési szakaszairól, majd a következőben történeti áttekintés arról, miért várt egyre bonyolultabb kérdéssé az informatikai fejlesztések és beruházások pénzügyi megítélése, hol tartunk most, hogyan néz az üzlet az informatikára, új üzleti modellek, kiszolgálási módok pénzügyi vonatkozásai. Külön fejezet az üzleti intelligenciáról, majd egy másik az informatikai tevékenységek kiszervezéséről: pénzügyi motívumok, pénzügyi következmények.
Összefoglalás, irodalomjegyzék bevezetővel: hol lehet az irodalomban többet olvasni a tárgyalt témákról, ajánlott olvasmányok tematikus rendben, majd forrásjegyzék a szokásos előírások szerint. Függelékbe nem lenne rossz egy-két esettanulmány: hogyan születnek az informatikai beruházási döntések. Az első részben kevés hivatkozás, inkább csak illusztrációk; a másodikban az irodalom határozottabb megjelenése. Szövegközi gyakorlati példák esetleg behúzott margóval kiemelve.
Bevezetés a legelejére: mi a célja, kiknek szól, hogyan épül fel, hogyan érdemes olvasni. Ugyanitt egy-két személyes tapasztalat. Egyszerű cím: „Pénzügyekről informatikusoknak”, esetleg „Pénz és informatika” vagy valami ilyesmi. Két lektor kellene: egy pénzügyi és egy informatikai. Szponzor, támogató a megjelentetéshez? Az nyilván előnyös lenne.
Jön a tél, jönnek a hosszú, sötét délutánok.
